TALAJTAKARÁS

Talajtakarás a termékeny talaj kulcsa

 

A kertészeti egyetemen dr. Pusztai Péter Tanár úr (BCE-KeTK Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék tanszékvezetője) óráján hallottam először a talajtakarásról és sok minden másról is, ami lebilincselt, és ami miatt ökológiai szemléletű kertész lettem. Világéletben rendszerszemléletű voltam és Tanár úr professzionális a természeti logikai rendszereknek felvázolásában. Aztán oly szerencsés voltam, hogy Tanár úr munkatársa lehettem 5 évig, és az egyetem kísérleti telepén volt lehetőségem a talajtakarás minden fortélyát kitanulni. Ezt szeretném megosztani Veletek/Önökkel.

Miért is fontos ez? A talajtakarással imitáljuk azt, ami a természetben magától történik. Hiszen ott nincs takaratlan terület, nincs feketeföld, elgereblyézett kis talajszemcse, ott egy működő rendszer van, ahol nincsenek üres felületek, minden életteret betölt valamilyen élőlény. Hát ez a főgondolat vezérel egy haladó, öko szemléletű kertészt. Sokat szoktam gondolkodni ezen, hogyan lehetne még jobban csinálni, ezért aktívan figyelem a természetes társulásokat. Biztos, hogy 20 év múlva még okosabb leszek, de máris sok tapasztalásom van erről. Laughing

Miért is jó a talajtakarás? Védi a talajt a kiszáradástól, az UV sugárzástól, a túlzott felmelegedéstől és kihűléstől is, visszaszorítja a gyomokat, kedvező nedves feltételeket teremt a talajtermékenységét biztosító mikroorganizmusoknak (szerintem ez a legfontosabb), véd a tápanyagok kimosódásától. Helyben komposztálunk, így növeljük a talaj tápanyag-tartalmát is, és a talajból jövő kórokozók ellen is hatásos.

https://lh6.googleusercontent.com/-L3K5_gKZ8KE/UpydfhF_StI/AAAAAAAAAaA/6S4th97MqDk/s512/F%25C3%25A9nyk%25C3%25A9p0935.jpgTalajt takarni sok mindennel lehet, szerves élő és holt mulccsal egyaránt és bizony léteznek szintetikus talajtakarási lehetőségek is (pl. fólia vagy agroszövet). Mindegyik rendszernek megvan az előnye és a hátránya is. A szerves anyag lebomlik, nem tartós, pótolni kell és a gyomok is feljönnek egy idő után, míg az agroszövet nagyon tartós, gyomelnyomása tökéletes, és bármennyire hihetetlen sokszor jobban megéri anyagilag is. De bizony szintetikus, tömöríti, felmelegíti a talajt és az ilyen környezetet nem élvezik a talajtermékenységet fenntartó mikroorganizmusok. Éppen ezért én a természetes anyagokra szavazok, már csak azért is, mert sokszor kéznél vannak és hát az az öko szemlélet csak ott van bennem.

Szerves élő anyagok között nálam az etalon a mustár (Mustár) és a spenót, a holt anyagok közül a kedvencem a szalma és a széna, mert aránylag lassan bomlik, és jól fed. Viszont a szalma házikertben legtöbbször nem elérhető, vásárolni kell, és bizony sokra van szükség ahhoz, hogy igazán hatásos legyen. A fűnyesedék az már más, abból azért akad a kertekben. Ott egy dologra kell figyelni, hogy ne tegyük a növény tövére frissen, mert bizony perzsel. Én gyakorlatias vagyok, és frissen le szoktam fektetni a füvet a növények közé, de úgy hogy lazán legyen, és ki tudjon száradni. Csak hagyok egy tányérkát a növények körül, és amikor kiszáradt (nyáron ez kb. 2 nap) akkor ráhúzom a tőre és már készen is van. Aztán a szükség nagyúr. Ha borostyán levél van és tuja nyesedék én bizony azzal takarok, és igen ez akár savasíthat is, de egy homoktalajon ez nem valós veszély. Laughing

Ne féljünk mindent felhasználni talajtakarónak, ami csak keletkezik a kertben (egyedül a diólevelet nem tanácsolom), mert ha jó kertünk van és sokféle növényünk, akkor bizony az a mulcs is vegyes lesz, és ennél jobb már nem is lehetne, többféle anyag, többféle méret és szerkezet, többféle tápanyag szabadul fel. Így biztos a siker! Kevesebb öntözés, szebb, egészségesebb növényállomány, termékeny talaj, ez az eredménye a tartós talajtakarásnak. Jaj, de várom már a tavaszt! Laughing

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>